A fejlett és fejlődő országok minden korosztályt érintő egészségügyi problémája a túlsúly és az elhízás. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a dohányzás után a túlsúly és az elhízás a 2. legjelentősebb egészségkárosító, ám megelőzhető rizikótényező. Jelenleg 300 millió felnőttet érint. Az ideális testsúly elérése és megtartása mindannyiunk számára fontos. Az ember, a tudósok szerint fejlődéstörténete során átélt nagyobb éhezéseket, és ez génjeibe be is programozódott, ezért amikor bőségesen táplálkozik, a felesleget elraktározza. A mozgásszegény életmód és a folyamatos túlzott kalóriabevitel miatt a kilók csak rakódnak ránk. A jóléthez hozzászokott ember nehezen szánja rá magát koplalásra és böjtre, pedig már az ősi, primitív népeknél is korlátozták az étkezést. Úgy gondolták, hogy ezzel betegségeket űzhetnek el, és a sámánok, táltosok gyógyítása jobban hat majd. Úgy látszik, hogy a böjt a kezdetektől jelen van az emberiség történelmében. A különböző vallásokban is találkozunk ilyen szokásokkal, szabályokkal.

A hinduizmus Elő-India ősi, sok istenhitű vallása. Szerintük mindig jelennek meg bölcs férfiak, akikre hallgatni kell. Ez a vallás egyben társadalmi rendszer is. Mindenki egy bizonyos kasztba születik, ami ellen nem szabad lázadni. A böjt náluk azt jelenti, hogy nem esznek húst, csak növényi eredetű táplálékot.

Mahatma Gandhia nagy böjtölő, egy erőszakmentes világért küzdött. Senki és semmi sem törhette meg hitét abban, hogy „Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.” Így is élt, s olyan erkölcsi magaslatra jutott, ami még az ellenségeiben is elismerést vívott ki. Életében sokszor böjtölt politikai, társadalmi céljai eléréséért. Ilyen békés eszközzel harcolt a hindu-muzulmán vallásháborúk ellen, India függetlenségéért, Pakisztán és India háborút elkerülő megállapodásáért, a társadalmi reformokért.

A buddhizmus Buddha vallási reformja, az örök körforgásból való kilépés lehetőségét tanítja, hisz a megváltásban, üdvösségben. A mindennapokban is aszkézisre, meditációra hív. A rosszat kerülni kell, mindig jót kell cselekedni. Már az öt alapvető szabály is lemondásra tanít. Tilos bármely élőlény elpusztítása, mások tulajdonának megszerzése, más asszonyának érintése, nem szabad hazudni, tilos a részegség. Így ennek a vallásnak alaptételei is már egyfajta böjtöt jelentenek.

Az iszlám vallásban a Ramadan a böjt hónapja. A Ramadan a IX. hónap neve, ebben az időszakban tilos napfelkeltétől napnyugtáig enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni, vízipipázni, hazudni, rágalmazni, hamisan tanúskodni, más tulajdonát megkívánni. A lelki elmélyülés is nagyon fontos, naponta járnak a mecsetbe, tanulmányozzák a Koránt és imádkoznak. Napnyugta után, amikor lehet már enni, akkor rokonok, barátok körében étkeznek. A Ramadan végén nagy lakomát rendeznek, s adakoznak a szegényeknek.
Mohamed, az iszlám vallás legfőbb prófétája szerint „Az imádság félútig vezet az Istenhez, a böjt elvisz az ég kapujába.”

A világvallásokban mindenütt található böjt és étkezési szabályA judaizmus a zsidó nép vallása. Írott és íratlan törvények szabályozzák, milyen növényeket és állatokat nem szabad enni, mely ünnepek előtt hogyan kell böjtölni. A Purim a perzsa uralom alatt élő zsidóság megmenekülésének ünnepe, ilyenkor a megelőző napon például reggeltől estig nem szabad enni.

A keresztény vallásban hamvazószerdával kezdődik el a húsvétot megelőző nagyböjt, és nagyszombatig tart. Ez lelki felkészülés Jézus feltámadásának megünneplésére. A keresztény egyház már az I. századtól alkalmazott étkezési előírásokat. Az őskeresztények húsvét előtt egy-két napos böjtöt tartottak. A III. századtól aztán az egész nagyhétre kiterjedt, hétfőtől csütörtökig csak kenyeret, sót, vizet fogyasztottak. Pénteken és szombaton nem ettek.
A katolikus böjti szokások sokat változtak. Korábban napi háromszori étkezést engedélyezett egyszeri jóllakással, húsmentes, zsírmentes ételekkel. Nagypénteken egyszer étkeztek, húsmentes diétát tartottak. A böjt áttevődött a nagypéntek előtti napra is, ez a zöldcsütörtök. Hagyományos ételei a spenót bundás kenyérrel, cibereleves.

A reformátusok és evangélikusok nem szabnak meg böjti előírásokat, a lelki felkészülésre hívják fel a figyelmet. Katolikus hatásra azonban nagyon sok protestáns családban kialakítanak böjti szokásokat.

A böjt tágabb értelemben önmegtartóztatás a testi, érzéki örömöktől, mulatozástól. Vallási szokásként célja a testi megtisztulás, a lelki, szellemi harmónia elérése. Szándéka a lemondás, áldozatvállalás, elszakadás a testtől, csak akkor értelmes, ha egyben fejlődést is jelent.
Erdő Péter bíboros Kossuth Rádióban elhangzott beszédében a böjtöt előkészületként említi, felkészülés a húsvét üzenetének befogadására. A katolikus egyház emberséges, enyhített a böjti előírásokon, nem akarja terhelni sem a betegeket, sem az öregeket. A böjt nem csak ételről való lemondást jelent, hanem lehet bármi, ami megengedett, minden, ami nem szükséges. Böjt lehet a jócselekedet is, mert Isten és az emberek iránti szeretetnek kell megnyilvánulnia benne. Erdő Péter felhívja a figyelmet, hogy az életellenes lelki állapot, amilyen a depresszió, az anorexia, nem lehet böjt. Példaként a IV. és V. század szerzeteseit említi, akik bűnnek tartották a szomorúságot, elkeseredést. Ilyen értelemben böjt az is, ha erőt veszünk magunkon, tartjuk magunkat még a nehéz helyzetekben is. Szép példa, hogy a katolikusok minden évben megtartják a böjt napját, s ezt összekötik a szegényeknek történő adakozással.

Látjuk, hogy a böjt összetett fogalom. Lehet csak egyes ételektől, húsoktól tartózkodni, kevesebbet enni és koplalni is. Ma egyre többet olvashatunk orvosi felügyelet mellett folytatott méregtelenítésről, béltisztító kúrákról. Ezeknek betegségmegelőző szerepet tulajdonítanak. Amennyiben otthon, orvosi felügyelet nélkül szeretnénk böjtölni, akkor mindenképpen csak rövid ideig tartót javaslunk, és közben figyeljük szervezetünk válaszait.

Hogyan kezdjünk hozzá? Egy lehetséges változat.
Először is: betegek és terhesek ne böjtöljenek!
Csak akkor végezzük, ha elhatározásunk komoly és belső indíttatásból fakad, és nincs egészségügyi problémánk. Az ok lehet vallási, vágy a testi-lelki megújulásra, tavaszi tisztítókúra, betegségmegelőzés, önmagunk kipróbálása. Bármi is legyen célunk, őszintén és teljesen azonosulni kell vele, különben sem értelme, sem eredménye nem lesz a böjtnek.
Amikor tisztáztuk célunkat, megvizsgáltuk önmagunkat, az időpontot és időtartamot is ki kell jelölnünk. Mindenki egyéni állapotának, egészségének, tűrőképességének megfelelően tervezzen! A húsvét előtti időszak, a tavasz már csak biológiai óránk miatt is alkalmas a megújulásra, ilyenkor él bennünk a vágy a testi-lelki megtisztulásra. Senki sem mondja, mégis szinte ránk tör a takarítás, rendrakás, a kerti munkák megkezdésének igénye.
Amit ajánlunk, az egy húsmentes, rövid ideig, 3-4 napig tartó diétás böjt. Miért éppen ezt választottuk a sok közül? Mert orvosok, természetgyógyászok, a rák ellen küzdő alapítványok egybehangzó véleménye szerint nem csupán sokat eszünk, hanem rosszul is. Túl sok húst fogyasztunk, kevés nyers zöldséget, gyümölcsöt. Táplálkozásunk rostban szegény.
A böjt előkészítésének szakasza egy-két nap, amikor már csökkenjük napi ételadagunkat, nem eszünk húst, csak nyers zöldséget, gyümölcsöt.
A léböjtöt egy-két napig javasoljuk. Ebben a szakaszban csak frissen préselt zöldség- és gyümölcsleveket, gyógyteákat, ásványvizet fogyasszunk! Rossz hír, hogy be kell szereznünk egy gyümölcs-zöldség centrifugát.
Tovább folytathatjuk még egy vagy két napig a böjtöt zöldséglevesekkel, könnyű főzelékekkel, párolt zöldségekkel. Fokozottan ügyelni kell a megfelelő anyagcserére, amit mozgással, szaunázással, a test átdörzsölésével, megfelelő mennyiségű folyadék ivásával is segíthetünk
A kúra után fokozatosan térjünk vissza egy reformtáplálkozásra. Folyamatosan bővítsük étrendünket salátákkal, almával, főzelékekkel, főtt krumplival, rizzsel. Ez a befejező szakasz 3-4 napig tartson.
A böjt befejezése után megpróbálhatunk áttérni egy minőségileg jobb táplálkozásra, ha a korábbi étrendünk ennek nem felelt meg. Az egészségformálás táplálkozási rovatában sok cikket olvashatnak az érdeklődők ennek alapelemeiről.
Kiegészíthetjük böjtölésünket más közérzetjavítókkal is, sétáljunk sokat, rendszeresen mozogjunk, sportoljunk, végezzünk jógagyakorlatokat, meditáljunk, zuhanyozzunk a hideg-meleg vizet váltakoztatva.
A léböjt-kúra alapanyagai a gyümölcsök és zöldségek.
A 3-4 napnál hosszabb léböjtkúrát azért ajánlják az orvosok és dietetikusok, mert a szervezet ekkor kezdi el igazán a méregtelenítést, mivel a tartalékokat használja fel. Mint említettük, ilyen hosszabb ideig tartó léböjtöt csak orvosi ellenőrzés mellett tartsunk.

Néhány szuper zöldség ivólének
Cékla
Vitamintartalma: C-, B1-, B2-, B6-vitamin, béta-karotin, folsav
Ásványi anyagok: vas, szilícium, réz, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, jód
Nagyon jó vitaminforrás, napi fél liter fogyasztása jelentősen csökkenti a magas vérnyomást, a szív- érrendszeri betegségek megelőzésében fontos a szerepe, daganatos megbetegedés kockázatát csökkenti.
Sárgarépa
Csökkenti a rákos sejtek kialakulásának esélyét a falkarinolnak köszönhetően. Ez a répában található természetes növényvédőszer, ami véd a gombás megbetegedésektől. Nagyon jó máj, epe, szembetegségek esetén. Kiváló béta-karotin forrás, ami véd a szabadgyökök ellen.
Zeller
Kalciumot, nátriumot, káliumot, foszfort, vasat, magnéziumot, és A-, B-, C-vitamint tartalmaz. A zellerlé nagyon jó lúgosító, savtalanító. A benne található olaj idegnyugtató hatású. Serkenti a vizeletkiválasztást.